Észak-Moldva kolostorai Európa-hírüket azoknak az egyedülálló templomoknak köszönhetik, amelyek esetében nemcsak a belső falakat, hanem a külső homlokzatokat is festményekkel díszítették. A templomok harmonikusan illeszkednek táji- és szűkebb kolostor-építészeti környezetükbe. Ezek a kolostortemplomok – mint a következő felsorolások is mutatják – lényegében Ștefan cel Mare (1457–1504), Petru Rareș (1537–1538 és 1541–1546) és Alexandru Lăpușneanu (1552–1561 és 1564–1568) fejedelmek uralkodása idején jöttek létre.
Általános jellemzés
A Világörökség részét képező templomokat azok keletkezését és működését a térség teljes kolostor- illetve templomépítési folyamatába illesztve célszerű bemutatni. Ezért a következő felsorolások egyrészt a már jelenleg is világörökségi felvételt kívánókat, másrészt kronologikus sorrendben az észak-moldvai középkori templomépítési folyamat egészét (történeti és művészettörténeti szempontból) reprezentáló létesítményeket foglalja össze, egyúttal jelezve azt is, hogy az észak-moldvai kolostor- és templomépítészet feltárása és értékelése napjainkban még nem lezárt folyamat, hiszen feltárások napjainkban is folynak és újabb szakmai felismerések is várhatók még.
A templomok alapításának körülményei
Észak-Moldva Románia északkeleti szegletében található. Ez a térség a történelem változékony korszakaiban mindenkor európai – legalábbis közép- és kelet-európai – jelentőséggel bírt, mind hatalmi-stratégiai-, mind gazdasági-kulturális-, illetve szellemi-vallási tekintetben is. A tatárjárás s a mongol uralom elmúltával kialakuló, fejedelemségbe szerveződő államalakulatban különleges jelentőséggel bírt az ortodox egyház, elsősorban a szerzetesség, amely a kezdeti remeteségből kolostori közösségi formába, kolostorokba tömörült. Ezeknek a kolostoroknak, mint közösségeknek és mint létesítményeknek, különlegesen nagy – vallási, egyházi szerepüket messze meghaladó – jelentőségük egyrészt a feudális társadalmi rend és hierarchia kialakításában, ideológiai támogatásában nyilvánult meg, másrészt a fejedelemség gazdasági és kulturális rendszerében betöltött szerepük miatt. Az ortodox egyház és kolostori szervezeteinek uralkodót támogató magatartása a középkor feudális társadalmi körülményei közt elengedhetetlen és meghatározó.
