A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 0,063 - 2 mm közöti szemnagyságú talajt.
Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű és a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó homok a futóhomok.
A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.
kvarchomok: ritkán egészen tiszta kvarc-szemek tömege, rendesen van 2-20% egyéb ásványi törmelék is, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok)
dolomit-homok, glaukonit-homok: glaukonit-szemek keveréke kvarccal
magnetit-homok: túlnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivinszemekkel
arkoze-homok: gazdag földpáttartalommal
A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.
A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.
A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.
