A gomolyfelhő (latinul cumulus, magyarosan átírva is használják: kumulusz, nemzetközi jele: Cu)– a leggyakoribb felhőformák egyike. Az Antarktisz kivételével világszerte előfordul. Felfelé áramló légmozgás, konvekció hozza létre, 600-3000 méter közötti magasságban. Általában a nyári félévben alakul ki, instabil légkörben hamar feltornyosodik, ha eléri a tornyos gomolyfelhő fázist záport, hózáport, graupelt, nyáron esetleg jégesőt adhat. Továbbfejlődve eléri a zivatarfelhő (cumulonimbus) fázist, mikor heves záport, villámlást, jégesőt, szélrohamot hozhat.
Tartalmaz túlhűlt vizet, esőcseppeket, jégkristályokat, télen hókristályokat és hópelyheket tartalmaz. Teteje vakítóan fehér, míg alapja sötét és vízszintes.
Változatai
Cumulus humilis – gyenge feláramlások hozzák létre, az egyes gomolyfelhők laposabb formát öltenek, esőt nem hoznak.
Cumulus mediocris – erősebb konvekció eredménye, a felhők szélessége és magassága közel azonos; már előfordulhatnak belőle záporok.
Cumulus congestus – a gomolyfelhők képződésének következő fázisa.
