A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta. Gyakran ásványként tartják számon, valójában azonban nem önálló ásványfaj, hanem számos szerves ásvány elegye.
A kőszénelegyrészek közé tartozik. Szabálytalan, alaktalan (amorf) tömegeket, darabokat alkot. Gyakran tartalmaz zárványokat, sokszor épen maradt fosszilis rovarokat (szúnyogot, legyet, hangyát, százlábút) kisebb állatokat (gyík) növényi maradványokat, melyek az értékét növelik.
Sok monda és rege kapcsolódik hozzá, az Odüsszeia is sokszor említi. Az ókorban a borostyánnak magas ára volt, mert hittek viseletének gyógyító erejében.
Változatai és előfordulásai
Sok változatban és különböző elnevezéssel ismernek borostyánokat. Ezek közül a legjelentősebbek:
balti borostyán vagy szukcinit: A legismertebb és az egyik leggyakoribb változat, főleg a Baltikumból származik.
dominikai borostyán: A balti borostyánkő mellett ez a legjelentősebb, mind mennyiségét, mind minőségét, és leginkább változatos színvilágát tekintve.
