Az üvegfestés vagy üvegfestészet egy festészeti technika, amely színes üvegdarabok összeillesztésével alkotja meg kompozícióit. Az építészetben ablakok díszítését szolgálja, de használati tárgyak készítésekor is szerepet kaphat. Más festészeti eljárásoktól eltérően az üvegfestéssel készült mű a rajta áthaladó fényt színezi meg, világító színei erőteljesebb hatást gyakorolnak a szemre, mint a festékrétegekről visszaverődő, szóródó fény.
Az alapvetően festett üvegablakok készítésének igénye – vagyis belső építészeti terek építészeti, művészeti fényvilágának, színkorrekciójának igénye, vagy a tér megvilágítását ellátó ablakfelületek színezett üveggel történő díszítésének igénye már a 6. században megjelent. Ezt az igényt kezdetben csak kisebb, anyagában vagy felületén színezett üveglapok (üvegmozaik) alkalmazásával, vagy később – a nagytáblás üvegek gyártásának megjelenése alapján – nagyobb üveglapok felületének egy- vagy többszínű színezésével lehetett elérni. Az üvegszínezésnek a történelem során számos technikai és stílusbeli változata alakult ki.
Az előfutárok
Az üvegfestés alapvető technikái (olvasztás, formázás, színezés) az ókori Egyiptomban ismertek voltak. Az egyiptomiak még nem ismerték az átlátszó üveget, mert a megolvasztott homok többnyire színes, és a színeket ásványok, fémoxidok hozzáadásával lehet változtatni.
Az üveg kezdeti felhasználása tárolás volt: főleg balzsamtartó edényeket készítettek belőle.
