Én zeném
Egy dal van bennem
Aki ismeri a vándorlás ízét, az ismeri őt
Hiába keresem őt a városban,
Minden madár dúdolni fogja az erdőben
Annyira erős, amennyire gyenge
Rajtam kívül még sok minden van bennem
Senki sem szereti ezt a szelet a végtagjaiban
Bár sok szív sokszor érzi őt
Ref:
Látom őt, amikor lehunyom a szemem
Hallom, amikor a csend folytatódik
Mert ez az én zeném
Minél halkabb, annál halkabb, annál szebb a hangom
/ beszúr /
Versekben nincs benne, mi papíron
Száz éve énekel a tavaszsal
A fákon keresem, mert hiszek a levelekben,
Színekkel teli őszi erdőben
A partot csókoló hullám zajában van
Lavinában folyik le a hegyekről
Babia nyarának szálait szövi
Gabonában érik a szántók között
Énekkar
/ beszúr /
Hordja a szél, énekel a madárral
A csillagok aludni tartanak
A szíved ritmusára hallgat
A mezőkön beszélget velem
És dallal él, bár olyan béna,
Mert nincsenek feljegyzések, nincsenek szavak
De nélküle a lelkem hajléktalan,
Szóval újra és újra keresnem kell
Énekkar
/ beszúr /
Énekkar. / x 2.