Gdańsk ( kiejtése✩, [ˈgdaɲsk], kasubul Gduńsk, németül Danzig [ˈdanʦiç]; régi magyar neve Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye. A város a Balti-tenger részét képező Gdański-öböl déli partján helyezkedik el, konurbációt alkotva Sopottal, Gdyniával, és több kisebb településsel. Az összefüggő, összesítve milliós lélekszámú városi területet a főbb alkotó települések száma után gyakran nevezik Hármasvárosnak (Trójmiasto), melyek közül Gdańsk számít a legnépesebbnek, a maga 460 ezres lakosszámával.
Története
Hosszú története folyamán Gdańsk városát sok néven említették: Gyddanyzc, Kdansk, Gdanzc, Dantzk, Dantzig, Dantzigk, Danzig, Dantiscum, Gedanum.
A régészeti kutatások szerint helyén már a 7. században kézműves-halászfalu állt, a 10. században azonban már a pomerániai hercegség megerősített vára. Gdańskot városként Gyddanyzc urbs néven először Prágai Szent Adalbert (lengyelül Wojciech) legendájában említi 999-ben szerzője, Jan Kanapariusz, aki szerint Adalbert 997-ben járt a városban.
Pomerániával folytatott győzelmes hadjárata után III. Ferdeszájú Boleszláv a Gdański Pomerániát Lengyelországhoz csatolta. Miután II. Nagy Świętopełk (Świętopełk II Wielki) átvette Pomerániában a hatalmat, megkezdődött önállósodásának periódusa.
