A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered.
Az ENSZ március 20-át határozta meg a Boldogság Világnapjaként, ezzel megerősítve a jólét és a boldogság fontosságát.
– Delia Steinberg Guzmán, www.ujakropolisz.hu/
Meghatározás
A pozitív pszichológia tudományos alapon igyekszik megközelíteni a boldogságot és igyekszik megválaszolni azokat a kérdéseket, hogy mi a boldogság és hogyan lehet elérni.
A filozófusok és a vallások gyakran az életminőség felől közelítik meg a boldogságot, miszerint a boldogság előidézője a jó élet, az anyagi bőség és nem veszik figyelembe az érzelmi vonatkozásokat. Ez lényegében az antik görög filozófusok tanainak átvétele - a görög eudaemonia (εὐδαιμονία) szót, amely az ókori etikai gondolkodás egyik alapfogalma leggyakrabban "boldogság"-ként fordítják.
A boldogságot közgazdasági vonatkozásban is lehet értelmezni, mint a különböző intézkedések sikerességének fokmérője.
Tudományos vonatkozások
A boldogság nehezen meghatározható fogalom és minden embernek mást jelent. A boldogság tudományos megközelítésének egyik legnagyobb kihívása a fogalom meghatározása, a boldogság szó jelentéseinek, jelentéstartalmának körülírása és megértése.
PERMA modell
Az eddig lefolytatott kutatások egyik eredménye, hogy a pénz, az iskolázottság vagy éppen az időjárás nem hatnak úgy a boldogságra, mint az legtöbben feltételezik.
