A zsiráf (Giraffa camelopardalis) Afrikában élő párosujjú patás emlős, a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény. A szavannák lakója az ókortól kedvelt attrakció volt – Rómában először Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon – és ma is népszerű szafarikon és állatkertekben. Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott el a magyarba a késő középkorban. A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal. Sztephanosz Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös állatról, a zsiráf a magassága a tevéére emlékeztette, bőrének mintázata pedig a párducéra. A magyar nyelvújító mozgalom lázában tízezer új szót alkottak, így a zsiráf neve is sorra került. A nyakatekert „foltos nyakorján” név azonban nem gyökeresedett meg.
Alfajai
A tudósok 9 alfaját írták le:
angolai zsiráf (Giraffa camelopardalis angolensis) – Délnyugat-Afrika (Botswana, Namíbia)
szudáni zsiráf (Giraffa camelopardalis antiquorum) – Közép-afrikai Köztársaság, Csád
núbiai zsiráf (Giraffa camelopardalis camelopardalis) – Szudán, Etiópia
csádi zsiráf (Giraffa camelopardalis peralta) – Kamerun, Togo, Niger, Mali
fokföldi zsiráf (Giraffa camelopardalis giraffa) – Dél-afrikai Köztársaság (visszatelepített), Mozambik (?), Zimbabwe
recés zsiráf (Giraffa camelopardalis reticulata) – Szomália, Etiópia, Kenya
Rotschild-zsiráf (Giraffa camelopardalis rotschildi) – Kenya, Uganda, Szudán
maszáj zsiráf (Giraffa camelopardalis tippelskirchi) – Kenya, Tanzánia
Thornicroft-zsiráf (Giraffa camelopardalis thornicrofti) – Zambia
Elterjedése
A zsiráfok eredetileg számos helyen megtalálhatóak voltak a Szaharától délre. Elterjedési területük mára elszigetelt foltokra esett szét.
Megjelenése, felépítése
A zsiráf a világ legmagasabb állata: a bikák szarvcsúcsa akár 5,7 méter magasan is lehet, marmagasságuk eléri 3,3 métert.
