Ez a cikk a statisztikáról mint tudományágról szól; a Wikipédia statisztikái itt érhetők el.A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Gyakran hívják „statisztikának” a statisztika módszereit és a statisztikai tevékenység eredményeként keletkező adatokat is. Ezenkívül statisztikának nevezik egy statisztikai minta elemeinek ismeretlen paramétert nem tartalmazó függvényeit is: lásd statisztika (függvény).
Statisztikai alapfogalmak
A statisztika, hasonlóan más tudományokhoz, sajátos nyelvezettel, módszertannal és szemlélettel rendelkezik. A statisztikusok által leggyakrabban használt alapfogalmak a következők:
adat
ismérv
modell
mutatószám
paraméter
sokaság
statisztikai hiba
statisztikai minta
statisztikai sor
valószínűség
viszonyszám
A statisztika részterületei
A statisztikának alapvetően két nagy területe ismeretes; ezek között azonban sok találkozási pont, sőt átfedés figyelhető meg.
Leíró statisztika
Célja egy már rendelkezésre álló, valóságra vonatkozó adathalmaz összefoglalása, elemzése, egyszóval az információtömörítés.
Sokaság leírása egy ismérv alapján:
kvantilis értékek: k számú osztályközt akarunk képezni, akkor ehhez k–1 darab osztópontra van szükségünk. Ezeket az osztópontokat k-ad rendű kvantiliseknek nevezzük.
helyzetmutatók (középértékek): medián, módusz, átlag
szóródási mutatók: terjedelem, szórás, relatív szórás
koncentráció elemzése: Lorenz-görbe, Herfindahl-index
Következtető (matematikai) statisztika
Célja a megfelelő – vagyis a sokaság egészének paramétereit legjobban tükröző, reprezentáló – minta kiválasztása, a sokasági paramétereknek a minta paramétereivel történő becslése, illetve a sokasági paraméterekre vonatkozó feltételezések, hipotézisek elfogadása vagy elvetése. Foglalkozik továbbá a valóság összefüggéseinek egyszerűsített megragadására törekvő modellekkel is, mint az idősor- és regressziós modellek.
