A megalit konstrukciók (megalitok) az egész világon előfordulnak, beleértve Európát és Lengyelországot is. A megalitizmus kezdete Európában Kr. E. 5. évezredre nyúlik vissza. Az ötletek fokozatos eltűnését a Kr. E. 2. évezred körül figyelhetjük meg. Időnként azonban a megalitikus épületek még a bronzkorban is működtek. Stonehenge 1400 körül elvesztette kultikus jelentőségét. A megalit szerkezet különleges típusa a megaxilonok (görög, mega = nagy; xilon = fa), amelyeket hasonló ötlet szerint építettek, de más anyagból - fából és földből.
A megalit (a kő a görög μέγας «megas« - nagy, λί «ος «lithos» - kő) egy nagy, megmunkálatlan vagy részben megmunkált kő, amely ilyen kövekből készült (habarcs nélkül elkészített) nagyobb épület önálló épületét vagy elemét képezi, kultikus jellegű, sír vagy (valószínűleg) csillagászati megfigyelésekhez kapcsolódóan, az őskorban épült.
Menhírek, dolmenok és kromlechok
A megalit szerkezet legegyszerűbb alakjai a dolmenok, a menhírek és a kromlechok voltak.
Dolmens
A Dolmen egy téglalap alakú sír, amely három vagy négy, a talajhoz derékszögű lemezt tartalmaz, és felülről egy masszív blokkkal van lefedve.
