A harisnyanadrág szerkezetileg két hosszú harisnyából és az azokat összekötő nadrágrészből álló, szorosan a testre simuló, derékig érő ruhadarab. Inkább nők és kisgyerekek hordják, de készül férfiak számára is. A női viseletben ma már teljesen általános és így fontos divatcikk is, gyerekek főként télen viselik, a hideg elleni védelemként, a férfiak harisnyanadrág-viselete kivételesnek számít, például nagyon hideg környezetben, bizonyos sportokhoz (például búvároknak és korcsolyázóknak), balett-táncosoknak, és egyes esetekben – kifejezetten szorító hatású kivitelben – mint gyógyászati segédeszköz is szerepel.
Története
A harisnyanadrág eredete a reneszánsz korára nyúlik vissza, de akkor csak férfiak viselték. A nők nem mutathatták a lábukat nyilvánosan. A mai harisnyanadrághoz némileg hasonló első ruhadarab az a lábszárra szorosan simuló selyemnadrág, amit fiatal velencei férfiak viseltek rövid zekéjük alatt, a 14. században. Ez fényes és élénk színű volt, gyakran hímzés is díszítette. (Az idősebb generáció illetlennek találta.) Az alsónadrág mai formája a középkorban teljesen ismeretlen volt, a nők és férfiak egyforma alsóneműt viseltek, pamut- vagy lenszövetből készült bő ruhadarabot. Amikor azonban a 16.
