A csont (latinul os, többes számban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv. A csontokat magasan mineralizált csontszövet alkotja. A csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben. A csontrendszer (systema skeletale) az élő emberi test súlyának hozzávetőlegesen 10%-át kitevő része.
Az emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. A csontok kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képletek. A csontok külső felszínét csonthártya (periosteum) borítja, a csontok belső üregét csontbelhártya (endosteum) béleli.
Alapvető funkciói
meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja
védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat
vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet)
az emberi test mozgásának passzív szerve
ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak
sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására
méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat.
