Wales (ejtsd: vélz, IPA: /weɪlz/, walesiül Cymru; kiejtése: /'kəmrɨ/ (körülbelül kemri), magyarosan leggyakrabban (tévesen) velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Néha használják a Walesi Hercegség kifejezést (walesiül Tywysogaeth Cymru), de a walesi herceg nem vesz részt Wales kormányzásában, és a kifejezés sokakban ellenérzést kelt. Wales politikai önállósága 1282-ben szűnt meg, amikor I. Eduárd angol király legyőzte II. Llywelyn (eredeti neve Llywelyn ap Gruffudd) walesi herceget a cilmeri csatában, bár Wales törvényeinek egy része egészen az Angliával való egyesülésig, tehát 1535–1542-ig érvényben maradt.
Fővárosa 1955 óta Cardiff, de a walesi herceget Caernarfonban iktatják be, és a 15. század elején, Owain Glyndŵr (Owen Glendower) lázadása idején Machynlleth volt a parlament székhelye. 1999-ben megalakult a Walesi Nemzetgyűlés, melynek korlátozott hatásköre van.
Neve
Wales neve a germán walha szóból ered, ami idegent, külföldit jelent, és feltehetően a volcae, egy galliai nép nevéből ered. Amikor a Galliában élő kelták romanizálódtak, a szó a „római ember” jelentést vette fel, és még ma is jelen van a vallonok, a vlachok (Havasalföld lakói), vagy Cornwall „-wall” végződésében. A walesiek országukat Cymrunak hívták, ami a régi walesi nyelvben talán vidéki embereket jelentett. A „Cymru” (autentikusan cumree) szó egy része megtalálható például Cumberland és Cumbria nevében.
