A sebészet (görögül: χειρουργική, a görög "kéz" és "munka" szavakból, latinosan chirurgiae) az orvostudománynak azon ága, mely invazív, a test integritásának megbontásával járó beavatkozásokat használ a különböző kóros állapotok és sérülések kórismézésére illetve kezelésére. A sebészet az orvoslás egyik legősibb ága, mely az általános érzéstelenítés és a hatékony fertőtlenítés feltalálása óta rohamos fejlődésen ment át és mára számtalan kisebb szakterületre tagolódott. A sebészetet – a sebek, sebesülések (köztük a ficamok, rándulások és húzódások) ellátását – régebben nem orvos képzettségű borbélyok, csontkovácsok, majd később felcserek és seborvosok végezték. Mai formájában a baleseti sebészet lát el hasonló feladatokat a sürgősségi betegellátás orvosi szakterület részeként.
Története
Koponyalékelés
A sebészeti kezelések egészen a történelem előtti időkig nyúlnak vissza. A legrégebbi, amiről van bizonyíték, az a trepanáció, más szóval koponyalékelés, amelynek során lyukat fúrtak a koponyába, hogy kezelhessék a koponyával kapcsolatos olyan problémákat, mint például a koponyán belüli túlnyomás és az ott lévő betegségek.
Több adat maradt fenn az ókori kultúra vezető országaiból az orvoslás, köztük a sebészeti orvoslás néhány akkori módszeréről.
Az egyik legismertebb adat a Mezopotámia területéről maradt ránk. A kőbe vésett ékírásos törvénykönyv megemlékezik bronzkéssel végzett műtétekről, csonttörések gyógyításáról és szabályozza a sebészeti tevékenységet.
Ókori Egyiptom
A történelem előtti sebészeti technikák már az Ókori Egyiptomban megjelentek, ahol körülbelül Kr.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
