A koronavírus a Coronaviridae család Orthocoronavirinae (korábbi nevén Coronavirinae) alcsaládjába tartozó fajok általános elnevezése. A koronavírusok a lipidburkos RNS-vírusok közé tartoznak. Széles körben elterjedtek az emberek, más emlősök és madarak között, légúti, enterális, máj- és neurológiai betegségeket okozva.
Nevüket elektronmikroszkópos képük alapján kapták, melyen a burokba ágyazott fehérjetüskék a Nap koronájához hasonlóan kitüremkednek a felszínből. Ezt a kitüremkedő, tüskeszerű morfológiát a vírus felszínén glikoprotein fehérjék alkotják. Ezek a fehérjék igen változatosak, attól függően, hogy mely gazdaszervezetet fertőz a vírus. A vírus átlag átmérője 75-125 nanométer között van.[1]
A koronavírusok többnyire madarakat és emlősöket fertőznek, a betegség lefolyása legtöbbször enyhe, de egyes fajok komoly humán- és állategészségügyi kockázatot is jelenthetnek. A humán koronavírusok közül hét faj ismert, melyek közül négy enyhe tünetekkel járó enyhe lefolyású betegséget okoz, három viszont halálos kimenetelű is lehet.
Felfedezése
Az első koronavírusokat az 1960-as években fedezték fel. A legelső egy csirkéket fertőző bronchitis-vírus volt, majd megfázásban szenvedő betegek orrüregéből izoláltak vírusokat, amelyek a humán koronavírus 229E és OC43 elnevezést kapták (HCoV-229E, HCoV-OC43).
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.