épülethomlokzat - válasszon kirakós játékot a megoldanihoz

A homlokzat valamely épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala, tágabb értelemben az ilyen falak (a tetőzettel együtt készült) geometrikus rajza is. A homlokzatok építészeti kialakításának a fő szempontja, hogy lehetőleg hűen tükrözzék vissza az épület belsejét, illetve tolmácsolják annak rendeltetését. Mindez leginkább a főhomlokzatra jellemző — szélességének és magasságának aránya, az emeleteket elválasztó párkányok és a nyílások elrendezése, a falfelület kialakítása, díszítése jellemző az egyes építészeti stílusokra. Attól függően, hogy hová, mire néz, számos fajtáját különböztetjük meg: a főhomlokzat kapuja fontosabb utcára vagy térre nyílik; szinte mindig ezen nyílik az épület főbejárata; a kevésbé fontos utcára, térre néző oldalhomlokzat a főhomlokzatra többnyire merőleges, azzal sarokban összefut; a hátsó homlokzat a főhomlokzattal átellenben helyezkedik el, belterületekre nyílhat az udvarhomlokzat, esetleg kerthomlokzat. falfelületek, ajtók, ablakok és tartozékaik, árnyékolók, árnyékoló berendezések, lépcsők, erkélyek, teraszok, mellvédek, korlátok, tetőidom, tetőhéjalás, kémények, szellőzők, bevilágítók, telepített növényzet, tornyok, párkányok. homlokzat.lap.hu Szabadbölcsészet: A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon — Homlokzatformák A 19. SZÁZAD ÉPÍTÉSZETE Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.).