Állatöv - válasszon kirakós játékot a megoldanihoz

Az állatövi jegyek tizenkét részre (csillagjegyre) osztják az ekliptikát, azaz azt az utat, amin a Nap a Földről nézve végighalad egy év alatt. Az ókori Babilonból származik; ez az első ismert égi koordináta-rendszer. Ma az asztrológiában használják. A nyugati és az indiai (védikus) asztrológia ugyanazokat a jegyeket ismeri; a fő eltérés, hogy a nyugati a tropikus, míg a védikus a sziderikus (sziderális) asztrológiát használja. A tavaszpont precessziója következtében a csillagképek helyzete változik az égen, és a tropikus asztrológia állatövi jegyei már nem felelnek meg az égen található csillagképeknek, míg a sziderikus asztrológiában igen. A kínai asztrológiában nemcsak a hónapokhoz, hanem az egyes évekhez is hozzárendelik az állatövi jegyeket; itt más nevük van. É.h. = északi holdcsomópont (a védikus asztrológiában Ráhu), d.h. = déli holdcsomópont (Kétu). Nyugati asztrológia: Judy Hall: Asztrológiai biblia – Amit az állatövi jegyekről tudni érdemes.